EUB utazási biztosítások

Látnivalók a környéken

Általános felvezetés

hegyek között, völgyek között...

A Radnai-havasokba látogatók a hegység szűkebb és tágabb környezetében egyaránt találhatnak kulturális jellegű látnivalót. A térség történelméből fakadóan akad szász, magyar és román vonatkozású látványosság is: ódon romok, jellegzetes máramarosi fatemplomok, vadregényes kisvasút, háborús bunkermaradványok stb. Az alábbiakban néhány olyan helyszín rövid bemutatása következik, melyek könnyen beiktathatóak egy Radnaiba tett látogatás programjába:


| oldal tetejére |

Óradna, a sokat megélt város

(525 m | 47°25'22,56" É - 24°48'58,98" K)

Óradna (Rodna) a XIII. század Magyarországának legjelentősebb ezüstbányája volt. A virágzó gazdaságú szász városba 1241-ben váratlanul betörő tatár hadak azonban rettenetes pusztítást végeztek, mintegy 4000 ember veszett oda. A lerombolt katolikus templom helyén a következő években domonkos-rendi kolostor épült, mely az 1285-ös újabb tatárjárás során pusztult el, a településsel együtt. Egyik oldalfala viszont még most is áll, ottjártunkban érdemes megnézni a jelenlegi templom kertjében lévő romokat.

A lakatlanná vált Radna csak a XV. században népesül be ismét, ezúttal reformátusokkal. A bányászat újraindul, a korábbi templomok romjai mellett pedig újat emelnek. A XVII. században sok szász Besztercére költözött innen, a XVIII. század folyamán pedig egyre több görög-katolikus román érkezik. A nagy jövés-menés, az elszigeteltség, és a magyar nyelvű oktatás 1965-ös megszüntetése ellenére Óradna lakóinak még most is mintegy 10%-a magyarnak vallja magát (a községhez tartozó Radnaborbereken 50%). Sajnos a nyelvet már csak kevesen beszélik, de jó hír, hogy pár éve ismét van magyar nyelvű oktatás.

Óradna, kolostorrom

A domonkos, majd később
ferences kolostor romjai

Fotó: © Budai Péter, 2010


| oldal tetejére |

Dombhátfürdő, Radna várának romja

(752 m | 47°25'33,72" É - 24°46'30" K)

A mai Dombhátfürdő (Anieş) melletti Vár-hegyről (Vf. Cetăţii) a Nagy-Szamos völgyének nagy része belátható. Valószínűleg ezért építettek ide várat a tatárbetöréseket követően, feltehetőleg a XIV. században.

A XV. században már lakatlannak mondják. Mára már csak egy-két helyen látszanak ki a földből falmaradványok, de az egykori vár alaprajza jól kivehető. Az erődítményt körülvevő ovális sánc- és árokrendszer is szépen megőrződött. A helybeliek meggyőződése szerint a vártól földalatti alagút vezet egészen Óradna központjáig.

Radna várának romja

Radna várának romja
Fotó: © A történelmi Magyarország várai


| oldal tetejére |

Az Árpád-vonal romjai

A Magyar Honvédség 1940-44 között kiterjedt védelmi rendszert épített ki az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Ennek részeként jött létre az Árpád-vonal, melynek lényege nem az addigra kudarcot vallott francia Maginot-vonalhoz hasonló erődrendszer létrehozása, hanem egyszerű, de hatékony völgyzárak kialakítása volt, a hegyek nyújtotta természetes védelmet kihasználva.

Az Árpád-vonal áttörését 1944 augusztus-október között háromszor is sikertelenül kísérelte meg a 4. Ukrán Front, így azt csak a bekerítés veszélye miatt visszavonulni kényszerülő magyar csapatok távozása után tudták elfoglalni. A bunkerek romjai és lövészárkai több helyütt is megtalálhatók a Borsai-hágó és a Radnai-hágó környékén, ahol kivételesen völgyzár helyett a hágót és környékét építették ki.

Jód, felső templom

Az egyik bunker maradványai
Fotó ©: Budai Péter, 2009


| oldal tetejére |

Gyökérfaragványok az Aranyos-Beszterce völgyében

A Borsai-hágótól Moldva felé ereszkedve a 18-as úton, még Máramaros megye területén található balkéz felé a Vulcanescu-patak völgye. Az út mellett lévő kis házikó érdekes gyűjteményt őriz. A gyökerekből készült faragványok a tulajdonos keze munkáját és fantáziáját dicsérik.

Ha arra járunk, érdemes pár lejt rászánni és betérni a „gyökérmúzeumba” (muzeul rădăcinilor). Az út mellé kitett táblán marketingfogásként a „Dracula” felirat van legnagyobb betűkkel írva.

Fantázialény a kertben

Fantázialény a kertben
Fotó ©: Budai Péter, 2008


| oldal tetejére |

Vaszer-völgyi erdészeti vasútvonal

A Máramarosi-havasokban található Vaser (Wasser, Vas-ér) völgyében működik Erdély egyik utolsó keskeny nyomtávú (760 mm) erdei vasútja. A vadregényes tájon zakatoló gőzvasút (melyet „mocăniţa”, azaz kávédaráló néven emlegetnek) 1933-35 között épült, erdőkitermelési céllal. Eredeti funkciója mellett 2004 óta - egy lelkes svájci támogatónak köszönhetően - turisztikai látványosságként is szolgál, akár bérelhető is. Üzemeltetője a Căile Ferate Forestiere társaság.

A kisvasút fővonala 43 km hosszan kanyarog Felsővisótól (Viseu de Sus) egészen az ukrán határt képező hegyek lábához (Coman), bár jobbára csak Faina megállóhelyig közlekedik. Ez az út irányonként 3-4 órába telik a „kényelmes” 10 km/h haladási sebességgel. A fővonalról két mellékág válik le: a Novat völgybe (13 km) és a Stevioara völgybe (3 km).

A 2008. július végén levonult nagy árvíz több helyen is elmosta a patakmeder szélén vezetett vágányokat, 2008. december közepére azonban sikerült helyreállítani a károk nagy részét, így a közlekedés újra lehetővé vált a teljes vonalon.

További linkek:

Krauss 763.193

763.193 „Krauss” gőzmozdony
Fotó: © www.wassertalbahn.ch

Elveţia 764.421

764.421 „Elveţia” gőzmozdony
Fotó: © www.wassertalbahn.ch


| oldal tetejére |

Máramarosi fatemplomok

Máramaros számos faszerkezetes templommal büszkélkedhet, melyek közül nyolc 1999-ben világörökségi címet kapott. A Radnai-havasokhoz legközelebb esőket az Iza folyó völgyében találjuk: Jódon (Ieud), Sajómezőn (Poienile Izei) és Barcánfalván (Bârsana).

A jódi „Szűz Mária születése” templom 1699-ben épült, freskói 1782-ben készültek. Egyesek szerint ez a legszebb máramarosi fatemplom. A falunak egyébként az imént bemutatott felső templomon (biserica din deal) kívül van egy alsó is (biserica din şes), utóbbi 1717-ből való. Mindkettőt temető veszi körül, szépen faragott fejfákkal.

A barcánfalvi "Úr anyja templombamenetele" fatemplom 1720-ban épült, azóta két ízben is átépítették. Először 1806-ban (ekkor került át mostani helyére, és vált kolostor-templomból gyülekezeti templommá), majd pedig 1989-ben. Gerendái máig őrzik az újjáépítéshez szükséges bevésett számozást. A település újabb építésű fatemplommal és kolostorral is rendelkezik.

Amennyiben Nagybánya irányából közelítjük meg a hegységet, Desze (Deseşti) fatemploma is útba esik. Az 1770-ben épült „Szent Piroska” szintén a világörökséghez tartozik. A templomot és a hozzá tartozó temetőt míves díszítésű „farkasfogas” fakerítés veszi körbe.

Figyelem! A 18-as főút Máramarossziget és Majszín közötti szakaszáról személygépkocsival nem lehet egykönnyen átjutni az Iza völgyébe. Aki szeretné megnézni az itt található fatemplomokat, kanyarodjon le már az említett településeknél!

Jód, felső templom

Jód, felső templom
Fotó: Bogdan Ilieş - Wikipedia

Barcánfalva öreg temploma

Barcánfalva öreg temploma
Fotó: Bogdan Ilieş - Wikipedia


| oldal tetejére |

Források

Az oldal összeállításában segítségemre voltak az alábbi írások: