EUB utazási biztosítások

Múltidéző

Emlékezzünk Radna-Borberekről

Jékey Ilona leírása 1895-ből1 (szöveghű változatban)

A szerző lóháton

A szerző lóháton

Most, hogy beállottak az unalmas, téli napok: jól esik lelkemnek visszagondolni az oly kellemesen eltöltött borbereki napokra és eszembe jutnak ekkor nagy regényirónk, Jósika Miklós szavai: „emelkedjünk fel a képzelet szárnyain!....”

Oda képzelem magam az Ünőkő és a többi hegyóriások alá, a szép Izvor partjára, abba a bájos völgybe, a sokszor megénekelt Ördögszorosba, hol a fenyők koronái majdnem az eget verik a sziklák tetőin. Előttünk látjuk a kies2 borbereki Emke szállót, a szálló előtti pavillont, a fürdő bejáratnál feltörő kősziklát, a mit már a természet szoboralapzatnak alkotott. Gondolatban felkeresem Borberek éltető vasas savanyú vízét, azt az üditő vizet, mely a páratlan havasi levegővel életre kelt minket a nagy városok tikkasztó levegője után. Hallom a bethleni zenekar több jóakarattal, mint művészettel előadott Säckingeni trombitás-át, a fürdővendégek nevetgélését, látom, miként csoportosul egy-egy átfutó vendég kocsizörgésére a mi kis fürdőtársaságunk.

Ördögszoros

– Ördögszoros. –
Az E. K. E. radnaborbereki fürdőjéből.

Eszembe jutnak a szombati borbereki és vasárnapi dombháti3 hangversenyek. Ilyenkor toborozzuk az elemeket különböző kirándulásokra. Nem emlitem az ünőkői, korongyosi és a felejthetetlen cseppkőbarlangi4 kirándulásunkat, képzeletem csak azt a büszke amazoncsapatot* látja deli lovagoktól kisérve, a mely épen most szervezkedik verőfényes vasárnap délután 3 órakor a kies telep szerény bányász5 lakásai között.

A bányatelep

– A bányatelep. –
Az E. K. E. radna-borbereki fürdőjéből.

Délczeg paripák helyett ugyan egyszerü havasi kis lovakat vezet a „Huttmann fia.” Nagy dolog a lóválasztás, egyik ezt a lovat akarja, a másik szintén; végre nagy bajjal elhelyezkedünk, megadják a jelt az indulásra.

Kettős sorban haladunk, utunk folytonosan az Izvor6 partján vezet, társaságunk vigan nevetgél, hol egyik, hol másik élczen, esetleges panaszon, a mit egyik-másik hallott. Megállunk megbámulni azt a sziklaomlást, a mit egy zivatar az előtt nehány nappal hozott le a felső sziklákról.

A kohó felé vezető ut

– A kohó felé vezető ut. –
Az E. K. E. radna-borbereki fürdőjéből.

Utunkban elhaladunk a Zichy villa romjai mellett és a sziklából kiálló kőkereszt tudja csak feledtetni a nemzetéről és önmagáról megfeledkező veszprémi püspököt7.

A bányasalakból képződött vert fekete uton ellovagolva a mészkemenczék közelében feltünik a második kilóméter. Sebes ügetés után megérkezünk Ó-Radna bányavárosba, a hol a lovas csapat igyekszik gyorsan átsurranni Radna főterén, de máskép rendelék az istenek, mert nagy az ünneplő közönség, Ó-Radna utczája pedig szük. De már látjuk az egynegyed órányira levő dombháti fürdőt, a szeszélyes, időjósló Magura lábai alatt.

Az ó-radnai templom romjai 1842-ből

– Az ó-radnai templom romjai 1842-ből. –
Az E. K. E. radna-borbereki fürdőjéből.

Érkezésünk jelezve volt, és a dombháti fürdővendégek élükön fürdőgondnokukkal, a mindig előzékeny és kedves Kiss Andor urral harsány éljenzéssel és zeneszóval fogadnak. Megismerkedünk a dombháti fürdő notabilitásaival, a mi testvéreinkkel, bejárjuk a fürdőtelepet és Lengyel Béla dr.-nál is nagyobb szakértelemmel analisáljuk a mésztufából képződött dombon levő Livia forrást. Birálgatjuk, hasonlitgatjuk, nézeteket cserélünk, hogy melyik jobb, kellemesebb; mi kiemeltük a borbereki viznél annak alacsony hőfokát, dús vas és szénsav tartalmát; a dombháti vendégek pedig magasztalják forrásukat, kénsavas magnesia, kettedszénsavas natrium stb. tartalma miatt. Nekünk is azt a jó tanácsot adják; jobb lett volna előbb Dombhátnak kevésbé éles levegőjéhez hozzá szoknunk, és csak azután tenni ki tüdőnket a borbereki havasi levegőnek; azonban mi teljesen meg voltunk elégedve választásunkkal.

Dombháti Livia forrás kutja

– Dombháti Livia forrás kutja. –
Az E. K. E. dombháti fürdőjéből.

Dombhát az E. K. E. aegise alatt igyekszik régi dicsőségét visszaszerezni; Borberek a nagyra törekvő ifju nemes ambiczióját jelzi.

Betérünk a nagy és impozánsan kivilágitott étterembe, a hol izlésesen felteritett asztalok vártak; ott találjuk Guzman János bányatanácsost, kinek a magyarság ügye oly sokat köszönhet; Hunyadi Imre dr. főszolgabirót, Geley Lajos drt, a mi kedves fürdőorvosunkat; a daliásan csárdást lejtő szolgabirákat: Pokolit és Geisztot; a bányalátogatókat előzékenyen fogadó bányatisztet: Fizély Sándort, a fáradhatlan utmestert: Kleiner Árpádot, a fakereskedő részvénytársaság derék főmérnökét: Kronenfeld Ernőt, kinek pályája a fekete világrész legdélibb fokánál kezdődik ugyan, de áfrikai pályája már 3 éves korában véget ért.

A nagy vendéglö

– A nagy vendéglö. –
Az E. K. E. dombháti fürdőjéből.

Vacsora után Borberek és Dombhát tánczra perdült; jártuk a csárdást kivilágos-virradttig. A borbereki társaság tagjai ezután ismét utnak indultak, a mint következik: Beer Henrikné, a modern fürdővendég typusa, a vig kedélyü Ajtai Ákosné; Borberek két havasi rózsája Kőváry L. Aranka és Sturavics Emmuska; az urak közül pedig az angol kalapos Jékey Dániel dr., Szappanyos Pál, a mi fess hadnagyunk, Guzman Laczika, a csepkőbarlang rejtélyeinek kutatója; végül a kis Várjon Bélácska, a jövő század generálissa; valamint az előbb emlitett urak közül a fiatalabb nemzedék. Utunknak állandó kisérője volt a csipős hajnali szellő, ez kiverte szemeinkből az álmot és gyors ügetésben tértünk haza Borberekbe, hol fellármáztuk vidám kaczajunkkal a honmaradt fürdővendégeket, csak egyedül Förster bácsit, Borberek törzsvendégét, a „Bowle” hires „szerkesztőjét” nem, ki ugy látszik nagyon el volt szenderedve Morpheus karjaiban.

A kincstári zuzókból egy részlet

– A kincstári zuzókból egy részlet. –
Az E. K. E. radna-borbereki fürdőjéből.

Mindenki egy szép nap emlékével távozott haza. De miért idézem az eltöltött borbereki napok emlékeit? Messze tüntek azok és én szobámban Kolozsvár vásári zaját, a közúti vasut dübörgését, fülsüketitő csengetését hallom, a mi fölráz álmadozásaimból, ábrándozásaimból.

Visszaemlékezésemet egy szép verssel fejezem be, melyet egyesületünk költői lelkü főpénztárosa irt Borberekről és mely igy hangzik:

Tövében az Ünőkőnek
Gyopárcsokrot kinek kötnek?
Szól a csengő, kocsi robog...
S az érkezők szive dobog.
Feldobog a jelvény alatt,
Hisz tricolor rajt’ a szalag.
S azt tündéri lány kezecskék
Épp’ a szivünk felé tüzték.
Vadregényes fenyves alján,
Szirtekkel a jobbján, balján
Ott fakad egy csoda forrás,
Hol égbe nyul két hegyórjás.
Gyopár termő Korongyosnak,
S fenséges Ördögszorosnak
Szakadékán bányatelep:
Ott rejtőzik szép Borberek.

A zuzók

– A zuzók. –
Az E. K. E. radnaborbereki fürdőjéből.

S a turista vidám csapat,
Gondolatra, szivre szabad,
A felhőkig magasra tört:
Hisz az E. K. E. áll ott ma őrt!
Fel turisták, ide jertek
Vigyük hirét e szép kertnek:
Káprázatos virágszőnyeg,
Mit havasi villik szőnek.
Borviz bugyog a sziklából,
Balzsamos lég fűből, fából,
Fenyőillat, zugó patak
Oly édesen elringatnak.
S mikor hajnal rózsafénye,
Gloriát von e vidékre,
Egy szép emlék szárnya lebben
S hódolattal vissza rebben.

E. M. K. E. szálló

– E. M. K. E. szálló. –
Az E. K. E. radnaborbereki fürdőjéből.

A hideg fürdő és forrás kutja

– A hideg fürdő és forrás kutja. –
Az E. K. E. radna-borbereki fürdőjéből.


A szerkesztő (Főtitkár) lábjegyzete

*Hogy olvasóinknak fogalmuk legyen egy radna-borbereki amazonról, e czikk elején annak irójának, a legdelibb és legbátrabb turistanőnek képét mutatjuk be, a mint kirándulásra készen várja a vezető rendelkezéseit.

Lábjegyzetek (Budai Péter)

1Megjelent az Erdély III. évfolyamának 10-12. számában (250-256. oldal), 1895-ben.

2A manapság sokszor inkább „elhagyatott, sivár” jelentésűként értelmezett szó jelentése akkoriban „kellemes látványt nyújtó” volt.

3Dombhát vagy más néven Dombhátfürdő (románul: Anieş), egykor a Bethlen grófok tulajdona, már Radnaborberek felvirágzása előtt is ismert fürdőhely volt, vizét gyomorbajok és légzési zavarok ellen javallották. Határában találhatók Radna várának maradványai.

4Valószínűleg a közeli Schneider-barlangot látogathatták meg a fürdővendégek.

5Radnaborberek elsősorban a bányásztelepülés volt (ahogy a környékben máshol is, főleg ólomércet bányásztak itt), vasban gazdag szénsavas vizére alapozva az 1891-ben alakult Erdélyi Kárpát Egyesület igyekezett klimatikus üdülőtelepet kiépíteni.

6A Bánya-patak (Izvorul Băilor, vagy más másképpen: Baia) völgyéről van szó.

7Gróf Zichy Domonkos, az 1848-49-es szabadságharc előtt rozsnyói, majd veszprémi püspök. Testvérét, Ödönt (Jenőt) Görgey hazaárulás vádjával kivégeztette, majd később ő maga is menekülni kényszerült. Tisztségéről lemondva előbb Ausztriába, majd később Erdélybe ment, ahol az Óradna melletti Major településen élt 1858-tól haláláig, 1879-ig. Itt kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görög katolikus egyházait.