EUB utazási biztosítások

Természetvédelem

| nemzeti park | rezervátumok |

Radnai-havasok Nemzeti Park

Parcul Naţional Munţii Rodnei

A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része (mintegy 46.000 ha).

A Radnai-havasok növény- és állatvilága a Kárpátok többi magashegységéhez hasonló összetételű, de él itt sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is, mint például a radnai habszegfű. Nem csoda, hogy a vidék már igen korán felkeltette neves botanikusok érdeklődését. A XIX. század közepén rendszeresen tanulmányozta flóráját Czecz Antal, Janka Viktor, és természetesen Florian Porcius is, aki nem mellesleg Óradna szülötte.

radnai habszegfű

Radnai habszegfű (Lychnis nivalis)
Fotó: © Budai Péter, 2009

kárpáti sáfrány

Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
Fotó: © Budai Péter, 2009

A hegységet tavasszal és nyár elején pompás színekbe öltözteti a számos havasi virág. Április-május táján lila sáfrányszőnyeg, júniusban pedig az erdélyi havasszépe borít be egész hegyoldalakat, de virít még a havasi kökörcsin, törpe kankalin, kárpáti harangvirág, különféle tárnicsok és még sok más alpesi virág is. A mészköves területek kedvelője a havasi boglárka, és a sajnos egyre fogyatkozó havasi gyopár. Legelőterület számára teret nyerendő, a törpefenyőket korábban nagy arányban kiirtották, visszatelepítésük most több helyütt folyamatban van.

havasi harangvirág

Havasi harangvirág (Campanula alpina)
Fotó: © Budai Péter, 2006

erdélyi havasszépe

Erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi)
Fotó: © Dr. Péterffy Anna Erzsébet, 2005

Az állatok közül megtalálható itt szinte minden jellemző kárpáti nagyvad (medve, hiúz, farkas, róka, vaddisznó, gímszarvas, zerge), valamint számos kisemlős (például a 70-es években Franciaországból betelepített mormota, vagy a havasi cickány), madár, hüllő és kétéltű. A hegység értékes, ritka madara a nyírfajd. Bár nem tartoznak a terület természetes faunájához, nyáron népes birkanyájak is grasszálnak a hegyen (a hozzájuk tartozó, finoman szólva „agilis” pásztorkutyák kíséretében).

kárpáti zerge

Az őshonos kárpáti zerge...
Fotó: © Covaci Norbert, 2010

mormota

...és a betelepített mormota
Fotó: © Szabó Zsolt, 2009

A sors iróniája, hogy az egykor híres Radnai-havasok-beli zergeállomány a mértéktelen orvvadászat miatt a XX. század elejére sajnos kiveszett a hegységből. A 60-as és 70-es során megkezdődött a faj visszatelepítése, aminek köszönhetően a 80-as évek végére kialakult egy egészséges populáció. Sajnos a 90-es években megfelelő védelem híján újra elharapózott az orvvadászat, és az állomány ismét drasztikusan megfogyatkozott. Minderről Béres József írásában bővebben is olvashatunk. A zergék száma napjainkban kicsivel 100 fölé emelkedett, ez azonban még mindig csak a fele annak, amit a rendelkezésre álló terület nagysága megengedne. Többek között ezért is utasította el a nemzeti park 2008-ban a helyi erdészet vadászati kérelmét és döntött úgy, hogy 10 évig nem is foglalkozik további kérelmekkel.

törpe kankalin

Törpe kankalin (Primula minima)
Fotó: © Budai Péter, 2006

buglyos szegfű

Buglyos szegfű (Dianthus superbus)
Fotó: © Budai Péter, 2009

Látogatási szabályok

A nemzeti parkba való belépés ingyenes. Természetesen a park területén néhány alapvető szabályt be kell tartaniuk a látogatóknak:

  • sátorozni csak az arra kijelölt helyeken szabad
  • tiltott a tűzrakás, valamint a tengerszemekben való fürdőzés
  • valamint tilos a növények és állatok gyűjtése, zavarása
  • a jelzett turistautakról nem illik letérni

Adminisztráció

A nemzeti park igazgatóságának Óradnán (Rodna) és Borsán (Borşa) vannak kirendeltségei:

Elérhetőségek:

  • Óradna - Tel: 40/(0)263-377715
  • Óradna - Fax: 40/(0)263-377181
  • Borsa - Tel/Fax: 40/(0)262-344775
  • weboldal: www.parcrodna.ro
  • e-mail: parcrodna(kukac)email.ro
    /a (kukac) @ jelre cserélendő/

A nemzeti park logója


| nemzeti park | rezervátumok |

Rezervátumok

csak lábujjhegyen

A nemzeti parkon belül néhány kisebb területi egységet külön védelem alá helyeztek. Ezekre a helyekre szabad a bejárás, mindemellett joggal elvárható a természettel szembeni legalázatosabb viselkedés és maximális tisztelet.

Legnagyobb a hegységben elsőként, 1932-ben létrehozott Nagy-Pietrosz rezervátum, ami ekkor még csak a Nagy-Pietrosz csúcsrégiójában fedett le 183 ha-t. Harminc évvel később 2700 ha-ra terjesztették ki, 1977 óta pedig megegyezik az UNESCO MAB programba bevont területtel (3300 ha). Ezt követi az Ünőkő környékét lefedő Bila-Lála rezervátum (2568 ha), amit 1973-ban hoztak létre. E két rezervátum területén találjuk a hegység legszebb tengerszemeit és legmagasabb csúcsait.

A többi megkülönböztetett védelemben részesülő helyszín kisebb területeket foglal el. Ilyenek a Gonosz-kő (Piatra Rea - 50 ha), a Száka-hegyi nárciszmező (Poiana cu narcise din Muntele Saca - 5 ha), a Mihály-havas forrásai (Izvoarele Mihăiesei - 50 ha), az Iza kék forrása és barlangja (Peştera şi Izvorul Albastru al Izei - 100 ha), a Batrâna-forrás (Izvorul Batrâna - 0,5 ha), a Kormány-völgy (Valea Cormaia - 50 ha), valamint a Tăuşoare és Cobăşel barlangok.

A Nagy-Pietrosz rezervátum

A Nagy-Pietrosz rezervátum madártávlatból
Fotó: © Budai Péter, 2007