EUB utazási biztosítások

Nagy-Bukuly (Vârful Buhăescu Mare) - 2268 m

| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Általános bemutatás

dobogós piramis

A Radnai-havasok harmadik legmagasabb csúcsa ugyanannak az északi mellékgerincnek része, mint a Nagy-Pietrosz (utóbbitól légvonalban alig több, mint 1 km-re délre található). Főcsúcsa nagyjából gúla alakú, minden oldala meredeken ereszkedik alá. Legkönnyebben a déli gerincén mászható meg, ezen található mellékcsúcsa is, a Kis-Bukuly.

Reggeli súrlófény festi aranyszínűre a hólepte Bukuly-csúcsokat

Reggeli súrlófény festi aranyszínűre a hólepte Bukuly-csúcsokat
Fotó: © Fenyős Zoltán, 2010

Borsától légvonalban nincs messze (13 km), de útközben komoly szintkülönbséget kell legyőzni, ezért megmászása mindenképp jó erőnlétet kíván. A jelzett út vonalvezetéséből, valamint a két csúcs közelségéből adódóan érdemes a Nagy-Pietrosszal együtt felkeresni. Kedvező időjárási körülmények között nem technikás mászás, a hótakaró elolvadásáig azonban csak tapasztalt hegymászóknak ajánlható.

A Bukuly-csúcsok és a Nagy-Pietrosz a Puzdráról

A Bukuly-csúcsok (balra) és a Nagy-Pietrosz (jobbra) a Puzdráról
Fotó: © Budai Péter, 2009

A csúcsról észak felé kiváló rálátásunk lesz a Nagy-Pietrosz hegytömegére és a mögötte húzódó Máramarosi-havasokra. Keleti irányban végigkövethetjük a Radnai-havasok főgerincének javát, nyugatra a szomszédos Széplest és a főgerinc maradék részét, dél felé pedig a Borgói-hegységet és a Kelemen-havasokat. Tiszta időben természetesen jóval távolabbra, déli irányban akár a Déli-Kárpátok vonulatáig, nyugatra pedig a Magas-Tátráig is ellátni. Északkeleti völgykatlanába letekintve pedig négy bájos tengerszem, a Bukuly-tavak tűnnek fel (köztük található a hegység legmélyebb természetes tava).

A szomszédos Nagy-Pietrosz látképe a Nagy-Bukulyról

A szomszédos Nagy-Pietrosz látképe a Nagy-Bukulyról
Fotó: © Budai Péter, 2006

A csúcs nevéről eltérő vélemények vannak. Tény, hogy a III. katonai felméréstől kezdve egészen a közelmúltig valamennyi térkép Rebra névvel jelölte, Bukuly néven pedig a tőle délre fekvő főgerinc alacsonyabb (2119 m) kiemelkedése szerepelt (ez utóbbi már a II. katonai felmérés térképén is megjelenik). Ebből kifolyólag a régi leírások Rebraként említik, és sokan így ismerik. Az újabban kiadott térképeken és a nemzeti park írásos anyagaiban azonban e nevek már fordítva szerepelnek.

Figyelembe véve a csúcsoktól északra, illetve délre eső völgyek nevét, valamint a Bukuly-tavak és a Rebra-tó elhelyezkedését, megállapíthatjuk, hogy a „csere” földrajzi szempontból indokolt. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem a „logikus” elnevezések kerültek fel a korábbi térképekre, illetve hogy miért csak mostanában tisztázódott a helyzet. Valószínűleg már a legelső felmérés alkalmával hibásan jegyezték fel egyes csúcsok neveit. Illetve pontosabban: a felmérést végzők és az őket informáló helyiek nem egy nyelvet beszéltek. Itt nem a konkrét nyelvre kell gondolni, hanem arra, hogy a pásztornép nem a csúcsokat, hanem a legeltetésre használt hegyoldalakat, illetve völgyeket nevezte el (ezt a jelenséget Szalay Béla és Petrik Lajos részletesebben is ismerteti).

Így eshetett meg, hogy a helyiek által a nagy kiterjedésű Bukuly-völgykatlanra használt elnevezés egy kevésbé fontos magaslat neveként került fel az első térképre, majd átvétel útján így, hibásan honosodott meg. Ezt a hipotézist erősíti, hogy a hegység több más csúcsának elnevezése körül is vannak hasonló „érdekességek”. Mivel az új hivatalos anyagok a földrajzilag indokolt elnevezést igyekeznek visszaépíteni a köztudatba, én is eszerint járok el az oldalon. Mindenesetre ne lepődjünk meg, ha más források a történeti folytonosság okán Rebraként emlegetik.

A Bukuly-katlan alsó részén

A Bukuly-katlan alsó részén, fent balra a Nagy-Bukuly csúcsa
Fotó: © Budai Péter, 2009


| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Felvezető utak

A Bukuly kettős csúcsára nem vezet jelzett turistaút, azonban a Nagy-Pietroszt és a hegység főgerincét összekötő jelzés szinte kőhajításnyira halad el alatta. Így a hegyet tulajdonképpen két irányból is könnyen megközelíthetjük.

kék sáv

északról

metszet nem elérhető

A Borsáról induló jelzés a Mosolygó-tó katlanán keresztül előbb a Nagy-Pietrosz gerincére vezet fel (részletes ismertetése turistautak oldalon). A gerincen kétfelé ágazik az út: jobbra felfelé a Pietrosz csúcsát mászhatjuk meg, egyenesen tovább haladva pedig a Bukuly-csúcsok és a főgerinc irányába folytathatjuk utunkat. A Pietrosz és a Bukuly között lévő Pietrosz-nyeregből (ahonnan egy kitérővel kelet felé leereszkedhetünk a Bukuly-tavakhoz is) rövid ideig a Nagy-Bukuly csúcsa felé haladunk, majd azt nyugatról megkerülve érjük el a Bukuly-gerincet (nagyjából a Kis-Bukuly magasságában). Itt a füves hegygerincen vezető jelzetlen csapásra váltva kényelmesen felsétálhatunk a Nagy-Bukulyra (aki a direkt, ösvény nélküli utat választja a Pietrosz-nyeregből a csúcsig, az helyenként számítson labilis kövekre). Ha korán indulunk, Borsáról oda-vissza 1 napon belül megmászhatjuk a Pietrosszal együtt.

A Nagy-Bukuly a Nagy-Pietrosz gerincéről nézve

A Nagy-Bukuly a Nagy-Pietrosz gerincéről nézve
Fotó: © Budai Péter, 2006

kék sáv

délről

metszet nem elérhető

A Radnai-havasok főgerincéről a Rebra-nyeregben (Tarniţa „La Cruce”) letérő kék sáv jelzésű turistaúton észak felé, a Nagy-Pietrosz irányába induljunk el. Bár a jelzett út a Bukuly-csúcsokat nyugat felől megkerüli, mielőtt elkezdene oldalazni, kiágazik belőle egy jelzetlen csapás a gerinc felé. Ezen kapaszkodhatunk fel legkönnyebben a főcsúcsra. Ha utána visszatérünk a jelzett útra, és folytatjuk utunkat a Pietrosz felé, a Pietrosz-nyeregből leereszkedhetünk még a Bukuly-tavakhoz is (vegyük azonban figyelembe, hogy ez nem elhanyagolható szintvesztéssel jár).

A Bukuly-csúcsok látványa a főgerinc (Rebra-nyereg) felől

A Bukuly-csúcsok látványa a főgerinc (Rebra-nyereg) felől
Fotó: © Budai Péter, 2009


| általános bemutatás | felvezető utak | közeli táborhelyek |

Közeli táborhelyek

A Bukuly-csúcsok közvetlen közelében csak nomád körülmények között szállhatunk meg. Egyik ilyen lehetőség a Mosolygó-tó katlanában, a meteorológiai állomás mellett adódik. A főgerincen kijelölt sátorozóhelyek közül pedig a közeli Rebra-tónál, valamint a kissé távolabb eső Repedő-csúcs alatt verhetünk tábort. Természetesen Borsán is megszállhatunk valamely panzióban, hiszen a csúcs egynapos túra keretében a városból is elérhető.

Sátorozás a Mosolygó-tó katlanában

Sátorozás a Mosolygó-tó katlanában
Fotó: © Budai Péter, 2006

A Rebra-tó melletti lápos pázsit

A Rebra-tó melletti lápos pázsit
Fotó: © Budai Péter, 2009