EUB utazási biztosítások

Múltidéző

A borvölgyi fürdő és vidéke

Nemes Ödön1 leírása 1892-ből2 (szöveghű változatban)

Az ellentétek üditő erejét csak akkor érezzük igazán, mikor a puszták egyhangu látóköre, vagy a város fakó épülettömkelegéből kiszabadulva, az ős természet egy oly bájos zugába jutnak, hol lépten-nyomon újabb és újabb kép tárul elénk, hol a tikkasztó nap heve, fojtó kőszenes levegő helyett a tölgy-, bikk- és fenyves erdők felől ozonos lég omlik felénk, hol a kocsik idegrázó zaja helyett hűs patakok édes moraja fogad s az utczák megúnt gépzenéjét a vígan fel-felröppenő madársereg füttye feledteti.

Amint körülöttünk hegy, völgy, erdők, bérczek váltakoznak, bennünk is egyre váltakozó érzések, gondolatok fakadnak s poetikus hangulatunkban szeretnők szivünkhöz ölelni a világot.

Mily fenséges is a világtól elzárt fenyvesek magányos vidéke, hol az ég azurjába meredő szirtekben, az őserdők örökzöldjében a természet csodás alkotásait bámuljuk, hol az emberi gyarlóságokra alig emlékeztet valami....

Vágyam engem is egy ily csöndes helyre vonzott s ezt ott, az erdélyi Kárpátok északkeleti csücske fenyves magányában feltaláltam.

Ez az Ünőkő lábainál elhuzódó üde, szép, regényes Borvölgy, hol az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kis fürdője áll.

A Borvölgyi fürdő

A Borvölgyi fürdő
Nemes Ödön rajza

Bár az egész Nagy-Szamos völgye, melyen föl Ó-Radnáig jutunk, sok természeti szépséget tár elénk: a vidék csak akkor nyer vadregényes jelleget, mikor a sebesen rohanó Izvor szűk völgyébe3 jutunk. Már a viz szürke szine korán elárulja, hogy bányavidéken járunk, no meg az az egy-két szembe jövő sápadt arczu ember, kikről éppen nem nehéz leolvasni, hogy bányászok.

A keskeny, kigyózó völgy mindkét oldalon sürü fenyveserdők között visz keleti irányban és egy jó óra alatt a Borvölgy szerény telepéhez érünk, honnan csak gyalog juthatunk a fenyvesbe rejtett fürdőcskéhez. Még ma az egész fürdőépület- egy deszkafalú erdei vityilló; de helyét már a tavaszszal diszes csarnok foglalja el. Egyesületünk a mult számunkban ismertetett módon e gyönyörü fekvésü fürdőt vendéglővel, igazgatósági épülettel és meleg fürdővel látandja el. És erre nemcsak elragadóan szép vidéke, balzsamos levegője, hanem kitünő gyógyitóerejü szénsavas vize is méltóvá teszi, hisz elismert dolog, hogy vizének gyógyitó hatása a radnavidéki fürdők vizét felülmulja. Vastartalmu 10° C. vize két medenczébe van felfogva, míg valamivel lejebb egy kis csorgó ivásra szolgál.

Élvezetesebb kirándulásokat alig tehetünk, mint Ó-Radna vidékén, hol a természetbuvár, régész és festőnek bőséges alkalom nyilik a tanulmányokra, sőt a kit a bányászat is érdekel, annak az Ünőkő alatt vájt ólombányák, zuzók és tisztázók elegendő látnivalót nyujtanak, míg a Kárpát flóradús bérczóriásai: az Ünőkő, a Korongis és Száka, Krecsunyel, Gemenea, Gergelen4 és Galacz megmászása, nemcsak a természetbuvárban, hanem minden turistában is ellenállhatatlan vágyat ébreszt.

Amint a Borvölgyön feljebb haladunk, a különben is szűk völgy mind keskenyebbé lesz, sőt egy helyt annyira összeszorul, hogy a két átellenes szirtfal majdnem egymásra dül.

A sötét és bizarr szirttömegek, melyek szük résén a nap csak gyér világot szór, a szirttörmellékek és kidült fák törzsei között őrületes gyorsasággal bukdácsoló Izvor patak kábitó moraja, a sötétzöld erdők egy pillanatra megdöbbentenek; de legott a gyönyör békitő érzetét költik föl, amivel eltelni alig tudunk.

– Ez az Ördögszoros! – szól kellő nyomatékkal fuvarosunk, mire megállitja lovait.

S hogy igazat szólt, azt egy jámbor német fölirat is, mely az egyik szirt falába van vájva, megerősiti.

Kocsinkról leszálltunk, hogy vázlatokat készitsünk s mialatt a munka javában folyt, egy öreg bányász tapadott hozzánk, ki e szép népregével kedveskedett:

– Régesrégen, mikor még e vidéken pogányok laktak, Radnán egy délczeg vitéz élt, ki erősen feltette magában, hogy kereszténynyé teszi az országot; de mert pénze nem volt annyi, hogy templomokat épittessen, aranyat ment keresni. Embereivel széltében, hoszában felkutatta a radnai hegyeket, de ólomnál egyebet sehol sem tudott találni. Egyszer amint ismét az Ünőkő alatt bolyongott, egy fényes várkastély csillant szemeibe, melynek tornáczán egy csodaszép hölgyet pillantott meg, ki fonogatva orsóját a mélységbe eregette. Hogy, hogy nem a szép hölgy, amint a délczeg ifjut meglátta, a mélységbe ejtette orsóját, mire a vitéz azonnal ott termett s az elejtett orsót felvette. Csak most vette észre, hogy az orsó karikája fénylő szinarany. „Milyen boldog vagy te – szólt a vitéz, mikor az orsót a leánynak átadta – neked a mint látom bőven van aranyod, mig én hiába kutatok utána”. – „Jól van, szólt nyájasan a hölgy, ha csak az a vágyad, hogy gazdaggá légy, akkor azzá teszlek: de soha sem szabad kilétem felől tudakozódnod”. – Ezzel a szemben levő szirtre mutatott s mire az ifju ámulásából magához tért, láthatlanná lett.

Az öreg itt kissé félbeszakitotta beszédét, aztán elővonta táskáját, hogy pipára gyujtson. Megelőztem és egy kubát5 nyujtottam neki, miből csakhamar vigan eregette a füstöt, majd ismét felvette a szót:

– A vitéz minden szolgáját magával vitte és furatni kezdé a hegyet, mely úgy ontá az aranyat, hogy alig birták haza czipelni. A deli vitéz most már naponta felkereste a csodaszép hölgyet, kinek örvendezve beszélte el, hogy milyen szép templomokat épittet; de még mindig nem ismerte nevét. Ez nagyon bántotta, mig végre elhatározta magában, hogy titkon neve és kiléte után tudakozódik. Egyszer csak aztán a hölgy egyik komornáját szép szóval körülvette, ki elmondotta, hogy urnője nem más, mint Izora, a hegyek tündére. A vitéz erre nagyon megdöbbent és elszomorodott, mert tudta, hogy a kit szeret, az övé soha sem lehet. Az ördögök e közben, kik a harangszónak és tömjénfüstnek nagy ellenségei, összebeszéltek, hogy mindenáron meggátolják a templomok épitését, s mert tudták, hogy a vitéz a sok kincset a bányából veszi, egy éjjel a bányához vezető utat nagy szirtekkel zárták el. Másnap reggel a mint meglátta, hogy utja elvan zárva, ugy hivé, ezt a tündér tette haragjában, hogy utána tudakozódott, a miért búnak adta fejét s világgá ment.

A tündér meg azt hitte, hogy a vitéz hűtlenné vált; elhatározta tehát, hogy fényes palotáját szétrombolja; de előbb kemény átkot mondott e bányákra, hogy azok többé ne teremjenek aranyat.

Ördögszoros

Ördögszoros
Nemes Kato rajza

– Nos, – kérdém – hiszi, hogy az átok beteljesedett?

Az öreg egyet csavart ősz szakálán s aztán oda veté:

– Hinnem kell, mert biz’ itt ólomnál egyéb alig terem s a mint hallom, a kincstár még ráfizet e bányákra.

És ebben igaza volt, mivel a kincstár itt évenként mintegy ötezer forint deficzittel dolgozik, minthogy az összes ólomtermelés értéke alig mulja felül a 15 ezer forintot, mig a kiadás 20 ezeren felül jár.

Az Ördögszoroson át meredek kaptató vezet a bányákhoz. Előbb a zúzó- és tisztázómüvekhez érünk, hol a munkások készséggel hozzák elénk a finom „rézport” s erősen biztatnak, hogy fogadjuk el, mert abban egy mákszemnyi arany sincs.

Már maga e telep hegyoldalba épitett munkás kunyhóival festői látványt nyujt, vezetőnk is akad, ki készséggel megmutatja a zuzókat.

Ily kirándulásra a nyár szaka, midőn a nap teljes pompájában ragyog, legalkalmasabb; esős időben e hegyek mászásához valóságos heroszi elszántság kell, mivel még egy zuhogó eső is teljesen elegendő arra, hogy kedvünket lehütse. Eső pedig itt majd mindennap csorog s ilyenkor a fellegek zenéje egész borzalmasságával csendül füleinkbe. Debreczeni Márton a Kióvi csata hősköltemény hirneves irója, ki müvét itt irta, az ellenséges hadak viharos csattogásai leirásakor az inspirácziót ez égi háboruktól nyerhette, midőn lantját ekép zenditi meg

......Csörditi újra Oleg vas
Lánczait, és e csörgés borzasztó, valamint a
Háborgó ég menydörgése, mikor szakadatlan
Villámok hasogatják a mennykőtele felleg
Szikláit.....

Sorsunkat mi sem kerülhettük ki, mivel minden kedvező auspiczium daczára a zuhogó zápor bőrig áztatott.

A zuzókon felül 1000 méter magasságban tátongnak az ólombánya tárnái, melyek egymással összeköttetésben állanak. A bányák öblei, melyeknek falait kénkova, fekete zink- és ólomfényle-tömbök boritják, a bányászmécsek világánál tündéri látványt nyujtanak. Mindössze 800–1000 m.-mázsa ólom kerül ki innen évenként, melynek métermázsája 2 dgr. ezüstöt s némi aranyat tartalmaz, a mi ugyancsak kevés.

E vidék kiváló látogatottságának egyik fő okát a Kárpátok érdekes kiránduló pontjaiban találjuk fel. Ezek között első helyen áll a 2280 méter magas Ünőkő, melyet 6 óra alatt megmászhatunk. Utunk kezdetben meredek oldalon, hatalmas fenyves között vezet, mignem 2 órai mászás után a kis pásztorkarámhoz érünk, honnan dús legelőkön haladunk feljebb, közben pihenőt tartva a hideg forrásoknál, melyek utolsóját ujabb 3 órai mászás után érjük el, hol az Ünőkő csúcsa alatt megint pihenőt tarthatunk. Innen egy óra alatt az Ünőkő szirtcsucsára kapaszkodunk, honnan felséges kilátás nyilik a szomszédos és távoli hegységekre, sőt még a Mezőségre is. A kilátás érdekességét, kellemét emeli a keleti oldalon felcsillanó kis Lála-tó, mely a csúcsnál 377 méterrel alantabb fekszik.

Az Ünőkőre, valamint a közeli hegyekre tett kirándulások a geologusra és botanikusra egyaránt igen tanulságosak. Dús flórája messze földön ritkitja párját, sőt vannak növényfajok, melyek egyedül itt tenyésznek.

A Korongis ugynevezett „kapu” szirtje6 közelében 1500 mtr. magasban tenyészik a legszebb havasi gyopár (Leontopodium alpinum), melyet minden turista örömmel tüz kalapjára7.

Általában Ó-Radna a hegyi kirándulások góczpontja, hol vezetőket és lovakat mindig kaphatunk. A falu-jellegü mezőváros magában kevés látnivalót nyujt; régi, végpusztulásnak indult románstylü temploma, melyről azt hiszik, hogy a tatárjáráskor 1242-ben dulatott szét, mindenesetre igen tisztes épitészeti emlékünk s mint ilyen méltó a megtekintésre8. Általában Radna sokat hanyatlott s egykori fénye és gazdagságának nyomaira is alig ismerünk, pedig egykor, mint a kelet közvetitő piacza s 40 ezer lakost számlált város, Erdélyben elsőrendü szerepet vitt.

A mulandóság sivár gondolatával ültem kocsira és ime, néhány percz mulva a viruló élet csalt mosolyt ajkaimra. Az utczákon tarka bokrétás ifjak, leányok tüntek szemeimbe. A fuvarosnak megállást intettem és egy egész bokréta szebbnél-szebb havasi virágot vásároltam össze. Örültem, szivemből örültem e virágoknak, melyek üde szirmai egy perczig elfeledtették, hogy ők a hervadás legtalálóbb jelképei.

Az ó-radnai templom romjai

Az ó-radnai templom romjai
Nemes Kato rajza

Kocsink a Nagy-Szamos völgyén vigan robogott tova s rövid időn a Bethlen András gróf kies dombháti fürdője előtt állottunk meg, melynek savanyuvíz-forrása előre is felköltötte érdeklődésemet. E forrás 6-7 mtr magas dombtetőn buzog fel, mialatt feloldott mészföldet hoz felszinre. Csak igy vált lehetővé, hogy e forrás évezreden át e dombot alkotta, melyhez hasonlót Korondon és O.-Szt.-Györgyön9 is láthatunk. A kőbe foglalt 10° R.10 forrás fölé gloriette van vonva, s ezzel szemben, a dombalatti térségen találjuk a 8 osztályu meleg és 2 osztályu hideg fürdőt, kissé feljebb pedig a Medvepatak völgyében épült Antonia fürdőhelyet.

A Dombháti fürdő főforrása

A Dombháti fürdő főforrása
Nemes Kato rajza

Utunk e völgyen csinos román falvakon visz keresztül, melyek lakói Zichy D. gr. püspök11 bőkezüségéről sokat tudnak beszélni, különösen templomaikat árasztotta el adományaival s dicsekedve mutogatják a nagy ezüst gyertyatartókat, füstölőket és harangokat s bizony nem a jámbor oláhokon mulik, hogy e bús magyart szentté avassák.

Májeren tul O.-Szt.-György mellett egy szűk völgyben még egy negyedik fürdőbe is térhetünk; e fürdő egy részvény-társaság kezelése alatt áll s ujabb időben sok czélszerü ujitáson ment át. Borviz-forrását, mely egy mésztuffa-domb oldalán fakad fel, részint ivásra, részint hideg és meleg fürdőre használják.

Kellemes benyomásokkal távoztam e szép vidékről; de egyszersmind azzal a reménynyel, hogy azt mielébb ismét felkeresem.

Az oláh-szt.-györgyi fürdő kutja

Az oláh-szt.-györgyi fürdő kutja
Nemes Ödön rajza


Lábjegyzetek (Budai Péter)

1Tanár és iskolaigazgató Marosvásárhelyen, az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület marostorda-vármegyei osztályának elnöke 1894-ig.

2Megjelent az Erdély I. évfolyamának 2. számában (57-63. oldal), 1892-ben.

3A Bánya-patak (Izvorul Băilor, vagy más másképpen: Baia) völgyéről van szó, melyre a magyar Borvölgy megnevezést is használja a szerző. Mindkettő ugyanazt jelöli.

4A cikk szerője minden bizonnyal a Gargaló-csúcsot említi ezen a néven. A felsorolásban szereplő többi környékbeli csúcs és hegygerinc közül az „ikrek” jelentésű Gemenea elnevezés viszont úgy tűnik, a feledés homályába merült.

5szivart

6A Benes-kapu, vagy Korongyosi kőkapu – románul emellett „A tündér kapuja” (Poarta Zânei), illetve „Tündérek kapuja” (Poarta zânelor) – néven ismert sziklaboltozat a Korongyos-gerinc egyik természeti látványossága volt. Valamikor 1928 és 1946 között azonban beomolott, így jelenleg már csak a maradványaival találkozhatunk.

7A cikk megírásának idején még nem számított elítélendő cselekedetnek a gyopárok szedése, manapság azonban már más megítélés alá esik az ilyesmi.

8További információk a környék látnivalóit bemutató oldalon találhatók.

9Oláhszengyörgy (Sângeorz-Băi) – a Radnai-havasok legnagyobb fürdőhelye.

10Itt valószínűleg a cikk megírása idején még használatos Réaumur-skála szerinti hőfokot láthatunk (mely a víz fagyáspontját 0-ban, forráspontját pedig 80-ban rögzítette).

11Gróf Zichy Domonkos, az 1848-49-es szabadságharc előtt rozsnyói, majd veszprémi püspök. Testvérét, Ödönt (Jenőt) Görgey hazaárulás vádjával kivégeztette, majd később ő maga is menekülni kényszerült. Tisztségéről lemondva előbb Ausztriába, majd később Erdélybe ment, ahol az Óradna melletti Major településen élt 1858-tól haláláig, 1879-ig. Itt kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görög katolikus egyházait.