Legfrissebb fórumbejegyzések
Turistautak
| általános tudnivalók | útlajstrom |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Radnai-havasok turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (vörös, sárga, kék) és négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk. A jelzések állapota vegyes: van ahol elég sűrű és szépen felújított, van ahol kevésbé. Az erdős részeken fákra, feljebb kövekre vagy oszlopokra festve találjuk őket. A kiterjedt gyephavasokon elsősorban az utóbbiak mutatják az utat. A póznák azonban helyenként igencsak szellősen vannak elhintve, ezért a látási viszonyok (például a gyakori köd) nagyban befolyásolják a helyes útkövetést.
Karakter
A turistautak jellege elsősorban magasság és terepviszonyok függvényében változik. Bejárásuk nem igényel különösebb technikát, a nagy szintkülönbségek viszont általában jó erőnlétet kívánnak (egy pár túrabot is jól jöhet).
A hegylábi régió erdőségeiben sokszor erdészeti utakat kell követnünk, de vannak gyalogösvények is. A legeltetés miatt a törpefenyvesek nagy részét kiirtották, helyüket havasi gyepek vették át. Itt általában a gyepszintbe ásott vágatokban futó ösvények, esetenként pedig szekérutak vezetik a vándort. Olykor ezek az ösvények is belevesznek a „zöldségbe”. Ilyenkor térképről leolvasott irány szerint, valamint (amennyiben lehetséges) a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy megtaláljuk az elveszett fonalat. A legmagasabb csúcsokon (Nagy-Pietrosz, Ünőkő), illetve a főgerinc északi letöréseinél köves terep is előfordul, de a hegység egészét tekintve ezek nem jellemzőek.
A főgerinc egyetlen figyelmet követelő akadálya ez a kőfog
Fotó: © Dr. Tegze Miklós, 2008
Az alábbi felsorolás elsősorban a hegység főgerincéhez közelebb eső túraútvonalakra fókuszál, minthogy főképp ezek tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre (a hegység nyugati régiójában kijelölt hosszú, többnyire sűrű erdőségben vezető turistautak leírása a későbbiekben várható). Az utakhoz megadott időtartamok irányadóak, természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintemelkedést.
Szacsali-hágó - Radnai-hágó
56 km | 25 óra
A hegység főgerincét végigkövető hosszútávú turistaút (részletes leírása külön oldalon). A fel- és levezető szakaszokat leszámítva magashegyi környezetben vezet. Nehézségét az út hossza és a leküzdendő szintkülönbség mellett a településektől és menedékházaktól való nagy távolság adja. Télen csak megfelelő tapasztalattal rendelkezők számára járható, az aktuális időjárási körülmények függvényében.
Borsa - Nagy-Pietrosz - Rebra-csúcs
14 km | 6-7 óra
Borsa városközpontjától a Nagy-Pietroszon át (a csúcs felé rövid kiágazással) a főgerincre vezető, jól jelzett turistaút. Kiindulási pontja a kórház épületegyüttesének keleti oldalánál a 18-as főútról leágazó utca. Részletes leírása a Nagy-Pietrosz oldalán található, útvonala pedig megjeleníthető a gps felmérések oldalán. Télen az erdőhatár felett nem ajánlott, több végzetes lavinabaleset is történt már az út ezen szakaszán.
Borsamező - Puzdra-menedékház - Galac-nyereg
9 km | 4-5 óra
A 18-as főút Borsa és Borsafüred közötti szakaszán a Visóba ömlő Negoiescu-patak (Nemes-patak) torkolatától (740 m) induló turistaút egészen az egykori Puzdra-menedékházig (1540 m) a patakvölgy alján halad. A ház romjaitól aztán a hajdanvolt bányaüzemi kötélpályát (ez már nincs meg) kiszolgáló szekérúton kaptat fel a Galac-nyeregbe (1882 m). Az út erdőhatár feletti meredek részein télen nem ajánlott közlekedni, a patakmeder környéke pedig többnyire jeges.
Borsafüred - Asztal-rét - Borsai-hágó
10,5 km | 3 óra
Az egybefüggő jelzés praktikusan két részre osztható: az Asztal-rét (1572 m) kétféle kiindulási pontból történő megközelítését teszi lehetővé. Mindkét irányból jól jelzett, bár a Borsai-hágónál (1416 m) térkép alapján kell megtalálni a hegyre vivő földutat, s a jelzés csak később jelenik meg, mihelyst a fák közé érünk. Borsafüred (850 m) felől nagyobb szintkülönbséget kell leküzdeni, de megéri: a turistaösvény ugyanis a fenséges Lóhavasi-vízesés mellett halad el, ami úgyszólván „kötelező látványosság”. Az útvonal majdnem teljes hosszában megjeleníthető a gps felmérések oldalon.
Borsafüred, Runc-Ştiol sípálya - Asztal-rét - Gargaló-nyereg
3 km | 1 óra
A borsafüredi Runc-Ştiol sípálya felvonójának felső állomásától (1400 m) induló turistaút az Asztal-réten (1572 m) át kapaszkodik fel a Gargaló-nyeregbe (1907 m), ahol eléri a főgerinc turistaútját (illetve találkozik a délről, Dombhátfürdő felől felvezető kék kereszt jelzéssel). Az Asztal-rét kőkapuja utáni rész gyengén jelzett, ezért előfordulhat, hogy letévedünk a turistaútról, de a terepviszonyok miatt előbb-utóbb visszatalálunk rá. Az út Asztal-rét és Gargaló-nyereg közötti szakasza megtekinthető a gps felmérések oldalon. Télen az Asztal-rét feletti katlan nem ajánlott, inkább a Ló-havasra vezető gerincet használjuk (ha megfelelőek a körülmények).
Újradna - Lála-csúcs (Kis-Ünőkő)
16 km | 6 óra
Nagy szintemelkedésű, de jó állapotú és jól jelzett turistaút. A falu központjából (595 m) előbb a bláznai sípályához, majd a Diana, illetve Corbu menedékházakhoz kapaszkodik fel. A hátralévő szakasz már magashegyi környezetben vezet: a Cobăşel (1835 m) és Vörös (2113 m) csúcsok megmászása után érkezünk meg a 2222 m magas Lála-csúcshoz (Kis-Ünőkő). Második része télen nem ajánlott.
Óradna - Bénes-fő - Tó-nyereg - Lála-tavak - Lálatorok
28 km | 12 óra
A település központjától (525 m) nem messze induló turistaút a Bénes-fő (1587 m) alatt elhaladva vezet a Curăţel-nyeregbe (1510 m, védkunyhó). Innét már magashegyi környezetben vezet tovább a jelzés a Curăţel-gerincen. Legmagasabb pontját az Ünőkő csúcsa alatti Tó-nyereg (2140 m) képezi, ahonnan beereszkedik a Lála-völgybe: előbb érinti a Lála-tavakat, majd a völgyet követve egészen Lálatorokig (1035 m) vezet ki, végeredményben átszelve a hegység keleti végét. Télen a Lála-völgy lavinaveszélyes, ezért nem ajánlott.
Óradna - Radnaborberek - Curăţel-nyereg
15 km | 5 óra
Az Óradna központjából (525 m) induló turistaút Radnaborberekig (700 m) a műúton halad. Radnaborberek felső végében, a Vörös-patak és a Bánya-patak összefolyásánál az utóbbi mentén folytatódik, keresztülhalad az Ördög-szoroson, majd kiadós szintemelkedéssel felkapaszkodik a Curăţel-nyeregbe (1510 m, védkunyhó). Megfelelő körülmények mellett télen is járható.
Radnaborberek - Putredu-nyereg
7 km | 4 óra
A turistaút Radnaborberek (700 m) felső végében, a Vörös-patak és a Bánya-patak összefolyásánál indul. Egy darabig a Vörös-patak mentén halad, majd a Csicsa-hegylábon kaptat fel a főgerincen található Putredu-nyeregbe (1960 m). Az erdőhatár felett télen nem ajánlott.
Dombhátfürdő - Ányes (Aranyos) patak völgye - Gargaló-nyereg
23 km | 12 óra
Az egykor szebb napokat látott fürdőtelepülésről (497 m) induló jelzés szinte végig az Ányes-patak (régi magyar neve Aranyos, ebből származik a román Anieş elnevezés) mentén halad a főgerinc felé. Kis szintemelkedésű, de hosszú útról van szó, mely nagyrészt földúton vezet. A Valea Secii menedékház után nem sokkal a Kis- és Nagy-Ányes összefolyásához érünk (Între Anieşe), ahonnét jelzésünk az utóbbi völgyében halad egészen az Între Izvoare nevű helyig. A továbbiakban a Galac és Cepelor patakokat követi, majd onnét az Ember-tető és a Gargaló oldalába kikapaszkodva éri el a Gargaló-nyerget (1907 m), amely már a főgerinc része (az északi oldalról ide csatlakozik be az Asztal-rét felől jövő kék sáv jelzés). Utolsó, erdőhatár feletti szakasza télen nem ajánlott.
Ányes-összefolyás - Források-közti-nyereg
10 km | 3 óra
A Kis-Ányes és Nagy-Ányes (Aranyos) patakok összefolyásától (Între Anieşe, 650 m) induló jelzés a Kis-Ányes völgyében lágy emelkedéssel közelíti meg a főgerinc Repedő-csúcs és Nyerges-csúcs közötti szakaszát. A kezdeti földút a gerinc közelébe érve fokozatosan gyalogösvénybe vált, végül a Repedő-csúcs oldalában lévő Források-közti-nyeregbe (1850 m) kaptat fel a hegyoldalon. Utolsó, erdőhatár feletti része télen nem ajánlott.
Între Izvoare - Puzdra-nyereg
6 km | 2 óra
A Nagy-Ányes (Aranyos) és Galac patakok összefolyásától (Între Izvoare, 830 m) induló, hiányosan jelzett út a Nagy-Ányes majd Tejes (Laptelui) patakok völgyét követve kapaszkodik fel a Puzdra és Nagy-tejes csúcsok közötti Puzdra-nyeregbe (2040 m), ahol eléri a főgerincet. Az erdőhatár feletti rész télen nem ajánlott.
